|
egy kisfiú születésnapjára
nézem apám fotóját, pontosabban egy kiskori fotóját, amin a korabeli trükkel-tükörrel (talán karinthyról láttam hasonlót) megsokszorozódott, mintha 5-en ülnék körbe egy asztalt, 5-ös ikrek...
"ennek a kisfiúnak" , aki itt olyan 5 éves forma...(lehet, hogy épp a születésnapján, (1912? február 4-én?,) készült a fotó?) ma lehetne a 105. születésnapja... emberi számitások szerint lehetne is, csak egy embertelen kor megakadályozta. igy 38. születésnapja se lehetett... és nem érhette meg az unokája születését, pont 40 évvel később, (lányáét, az enyémet is csak éppenhogy).... de nézegetve a vonásait, ismerve(sejtve) lelkiségét-szellemiségét, amit őrzünk, öröklünk, remélem tovább élhet...
szép és okos kisfiú... Isten éltesse ... tovább... általunk, bennünk.... utódaiban... utódainkban...
úgy legyen.
Címkék
apa , elmelkedes , foto , kapcsolatok , lanyom , multKomment 
Eddig 2 komment érkezett
-
1. hanani :
2012. 02. 04. 20:32 -
2. aliz2. :
2012. 02. 04. 21:32@hanani: igen, én is úgy láttam/látom... különösen a gyerekarcom volt ilyen! de a tekintetem is...és szerintem a szomorúsága is...
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezo, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Az asztal bal oldali szélén ülő kisfiúnak a profilja nagyon hasonlít a tiédre, úgy, ahogy negyven év távlatából emlékszem Rád. Tehát őrzöd az arcvonásaidban az Édesapád emlékét. De a kisfiú szeméből, bármilyen perspektívából látjuk is, szomorúság árad. Végtelenül mély szomorúság.
Legyen áldott a "kisfiú" emléke.